ProgramRólunkFotókTámogatókBlogKapcsolatKözérdekű Év:
Göttinger Pál
Manőver
Időpontok: 2021. Július 1. - 2021. Július 4., Helyszín: Jegyár: 4000.-Ft
Manőver
A Kőszegi Várszínház ősbemutatója
Göttinger Pál: Manőver
képzeletbeli skandináv vígjáték két felvonásban
Szereplők:
Sigrdi néni, pulóverminta-rovatvezető: Pogány Judit
Kasper, főszerkesztő-helyettes: Gémes Antos
Thea, helyszíni tudósító: Pálmai Anna
Sigurd, főszerkesztő: Jenővári Miklós
Astrid, gyakornok: Tenki Dalma
Gustav Andersson, hajóskapitány: Göttinger Pál

Játszódik Svédországban, napjainkban, a Trombon című kisvárosi napilap szerkesztőségében.

A rendező munkatársa: Skrabán Judit
Rendező: Horváth Illés

A végtelen svéd szigetvilágban eldugva fekszik egy kisváros. A városkának városházája, kikötője, halászkunyhói, aprócska szállodái, végtelen parti fövenyei vannak, meg egy büszke és nagymúltú újságja, a Trombon, ami naponta jelenik meg, egyszerre közéleti, politikai, életmód-tanácsadási és bulvárlap – már amennyi közélet, politika, életmód és pláne bulvár egy ilyen eldugott helyen egyáltalán lehetséges. Már régesrég felvásárolta egy nagy fővárosi médiacég – csak azért nem szűnt még meg, mert ez a legrégebbi helyi újság a szigetvilágban, még I. “Meghaladott” Ulrika királynő alapította, egy fókavadászat alkalmával. Az újság vékonyka és kicsikét avíttas már, de hősiesen tartja magát, előfizetői büszkén járatják, a városka minden lakosa mindent tud, és mindent lelkesen ki is tárgyal, ami megjelenik benne.
Tekintettel arra, hogy a főszerkesztő, bizonyos Falábú Andersson eltűnt az előző háromnapos vitorlásverseny alkalmával, új főszerkesztőre van szükség. Kasper, a rangidős készen is állna, hogy elfoglalja e történelmi léptékkel mérve jelentős (minden más léptékkel mérve jelentéktelen) hivatalt, de váratlan értesítés érkezik: a nagy tulajdonos egy ejtőernyőst küld a pozícióra, egyenesen a fővárosból, egy Sigurd nevű, szemtelenül fiatal, mindössze 23 éves fiút. Kasper dühödten telefonálgat, próbálja megérteni, hogy ez hogyan történhetett meg – míg kiderül, hogy Sigurd afféle csodagyerek, aki oknyomozó-leleplező cikkeivel már az egyetemen feltűnést keltett. Vagyis tulajdonképpen kitüntetésként kapja a nagymúltú, de kicsi újság főszerkesztői állását…
.... vagyis inkább büntetésből, mert oknyomozó cikkeivel olyan lábakra lépegetett rá, amelyekre nem kellett volna. Kitüntetés tehát – de lényegében büntetés, száműzetés.
A fiú meg is érkezik – a közösség gyanakodva fogadja. De a fiú lelkes és barátságos, jóképű és szenvedélyes – vagyis ki-ki a maga tempójában, de végül hozzászokik a gondolathoz, hogy ez a fiú irányítja majd a lapot. A fiú pedig, megaláztatva kissé, de dacosan veszi fel a munkát: majd ő megmutatja!
Hamar kiderül, hogy Sigurd teljesen képtelen tájékozódni a helyi hírek útvesztőjében – egyszerűen nem tudja szétválogatni, az itteni embereknek mi fontos, és mi nem. Elhalálozott lapphund kiskutya a címlapon – országos jelentőségű adóváltozásokról szóló hírek az utolsó oldalon, a gyászjelentések között. Kétoldalas esküvői beszámoló színes képekkel a lap közepén – és tőmondatos, apróbetűs választási híradások a harmadik oldal alján. Nem érti. Hiába mond gyújtó hangú beszédeket a felelős demokrata attitűdről, a hiteles tájékoztatásról, mint a szabadság szegletkövéről… az emberek döntő többsége tanácstalanul hallgatja csak. Mit akar tőlük? Ez mind szép, de ők… most akkor ezzel mit csináljanak?
A karizmatikus fiú azonban nem hagyja magát. Lelkesedése (és személyes vonzereje) hamarosan híveket szerez neki, az újság (és vele az ott élők) lassan mintha alakulni kezdenének.
Sigurd közben a városka mindennapjaiba is megpróbál beilleszkedni, barátságok, szerelmek kezdik körül venni… egyszóval úgy tűnik, a kezdeti döccenők után minden arrafelé tart, hogy békés, unalmas, vidám életet éljen itt a következő években.
Azonban ez itt nem a nagyvilág. Itt mindenki ismer mindenkit, itt mindenki tud a sorok között olvasni – csak épp mást olvas ki, mint egy avatatlan szem.
A sziget a mindenféle téli sportok valóságos zarándokhelye is – és Sigurd, ahogy a viharban eltűnt elődje munkásságát tárgyaló nekrológon dolgozik, lassan összefüggést vél fölfedezni a nem nagyon sűrű, de azért nem is szokatlan balesetek és halálesetek között, amelyek sífutás, műlesiklás, jégvitorlázás, jegesmedve-les, rénszarvas-szánkirándulás közben érik az idesereglő turistákat…
Amikor felfedezéseit elkezdi megosztani a körülötte dolgozókkal – elszabadul a pokol. Hirtelen mindannyiuknál nagyobb erők kezdenek munkálkodni, a fiút hamarosan fenyegetések, a szerkesztőséget támadások érik, miközben senki nem bízik senkiben, és látszólag mindenkinek valami titka van…
A szélhámosság és kisvárosi intrika útvesztőjében a fiúra komoly próbatételek várnak – de nem hagyja magát, és fanyar-fekete humorú történések során kivágja magát a rá leselkedő veszélyek közül. Fényes diadalt arat, leleplezve a városka történetének legképtelenebb gyilkos összeesküvését, és a mögötte megbúvó sötét megegyezéseket.
Már éppen megünnepelhetné, hogy annyi ellenállás ellenére sikerült együttműködésre bírni kollégáit és a lakosságot, és összeállva a nyilvánosság erejével győzni le a nyilvánvaló hazugságot – amikor nyugat felől vihartépte vitorlás fut be, rajta a rég eltűnt főszerkesztő, Andersson. A régi és új véleményvezér egy nagy jelenetben összecsapnak – a változtatni akarás és a változatlanságban biztonságot kínáló nagy víziók feszülnek egymásnak, hogy aztán a visszatért főnök újra elfoglalja hivatalát, és azonnal megtiltsa a nyomdakész leleplező cikk közlését. Sigurdot pár telefonhívás után azonnal újra előléptetik-elmozdítják, és távozik a kisvárosból… ami vagy megváltozik attól, hogy ő itt járt, vagy minden marad ugyanúgy. És ő vagy felelős azért, ami történik az ő tettei következményeként, vagy nem.
A darab témája a mindennapi élet egyszerűsége és a mindenből elveket fabrikáló értelmiségi, gondolkodó, eszméket hirdető attitűd közötti feszültség. Az emberek mintha egyszerre akarnának mindent: nagy ügyek mellé állni, nyugodt lelkiismerettel és változatos horderejű állásfoglalásokkal kommunikálva létezni – de közben egyszerűen azt is, hogy hagyják őket békén. A két motiváció egyként erős – aki valamelyik irányba elbillen, azt a többiek felfalják.
De ami még fontosabb: aki mindenkin átlát, annak már nincsenek illúziói.
Úgy viszont nem érdemes élni.
Jegyvásárlás